Loppert Csaba: Miért van szükség az európai alapjövedelemre

A PROBLÉMA 

•TÁRSADALOM: Ördögi kör

1. rohamos, automatizáció – valódi munkahelyek megszűnése, állástalanság valamint olyan emberek tömeges jövedelem nélkül maradása, akiknek

  • a. megvan a hajlandóságuk és képzettségük is arra, hogy megfelelő jövedelemmel járó munkakörben dolgozzanak, de a társadalom nem képes munkahelyet biztosítani nekik
  • b. a társadalom számára hasznos munkát végeznek, de nem kapnak érte semmilyen jövedelmet (háztartási munka, civil szervezetek önkéntesei, politikai pártok egyszerű tagjai, kultúra munkásai, művészek, publicisták stb.)
  • c. a közmunka nem, vagy csak részben tartozik ide, mert gazdasági szempontból nem rentábilis, az állam oldalán nincs meg a megfelelő emberi kapacitás és tőke a tevékenység társadalmi hasznosságának biztosításához

2. tömeges elszegényedés, jövedelemnélküliség, mélyszegénység terjedése

3. végletes egyenlőtlenségek, társadalmi szakadék mélyülése, fölösleges és felháborító luxus az egyik oldalon, a középréteke leszakadása embertelen élet- és munkakörülmények a másikon

4. a biztonság hiánya; a tömeges jövedelemnélküliség, valamint immár a munkával rendelkezők alsó jövedelmi szegmenségben is rohamosan terjedő jövedelmi, lakhatási és energiaszegénysége a közbiztonság jelentős romlásához, a társadalmi rendet súlyosan zavaró „megélhetési bűnözés” elburjánzásához ‒ és ami még rosszabb ‒ hálózatosodásához vezet

5. a korábbi jóléti ellátórendszerek ellehetetlenülése; a súlyosbodó társadalmi feszültségek ellen a társadalom a segélyezési rendszer kiterjesztésével próbál védekezni. A garantált minimumjövedelem, az álláskeresési, jövedelempótló, lakhatási, baleseti, rokkantsági és családtámogatás, táppénz, a különböző árkiegészítések és egyéb szociális segélyek rászorultságalapú folyósítása, valamint e folyósítások jogszerűségének és igazságosságának ellenőrzése jelentős többletkapacitást igényel az államtól. Ezzel növeli a bürokráciát, a lakosság körében pedig táplálja a visszaélési hajlam erősödését.

6. Mindezzel egy ördögi kör alakul ki: a bürokrácia növekedésével járó fokozott állami terhek és a szaporodó visszaélések az adófizetők ama körében, amely sem állami alkalmazottként, sem a segélyek haszonélvezőjeként nem vesz részt ebben a folyamatban, növelik az ellenérzést és az elégedetlenséget részben a bürokrácia fokozódása, részben pedig a visszaélésekre alkalmat adó segélyezési rendszer ellen.

GAZDASÁG: túltermelés az egyik, elsorvadás és elsivatagosodás a másik oldalon

7. Ez a fajta segélyezési rendszer, melynek kialakulásában döntő szerepet játszott az elmúlt harmincöt év dogmatikus, neoliberális, a munkajövedelmeket végletesen a minimális szintre leszorító gazdaságpolitikája, súlyosan veszélyezteti nemcsak a társadalom és az egyes egyén életét, hanem a gazdaság rendjét is. A 2008-ban elkezdődött világválság véglegessé tette a globális piaci egyensúly felborulását, a kínálat javára és a kereslet rovására. A társadalmi szakadék mélyülése miatt a társadalom felső harmadának termelő ágazatokban (gépkocsigyártás, magánlakás-építés, pénzügyi szektor) tömeges túlkínálat alakult ki, míg a társadalom alsó rétegeit is szolgáló ágazatok, üzemek, szolgáltatások (mezőgazdaság, élelmiszeripar, könnyűipar, kisvállalkozások, kultúra, egészségügy, oktatás stb.) tönkrementek, elsorvadtak stb. A luxuságazatokban kialakult túlkínálat és az alacsony bérek miatt leépült fizetőképes kereslethiány miatt felborult a piaci egyensúly. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz ezeknek az ágazatoknak a felélesztésére van szükség, ennek alapfeltétele az európai alapjövedelem bevezetése.

POLITIKA: a szociális konfliktusok éleződése és a kereslet-kínálat egyensúly felborulása a gazdaságban háborúskodáshoz vezet

8. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi szakadék és a gazdasági válság az ördögi kör további erősödését okozza. A társadalom alsó feléhez tartozók elszegényedése a reálszféra élőmunka-igényes alsóbbnak tartott szektorainak (mezőgazdaság, élelmiszeripar, könnyűipar, közműszolgáltatások, tömegközlekedés) további elsorvadásához, az itteni munkahelyek megszűnéséhez, és ezen keresztül újabb társadalmi rétegek, ezúttal már a középrétegek leszakadásához vezet. Ekozben a társadalom felső szegmensei és az őket kiszolgáló nemzetgazdasági ágazatok egyre szűkülő kört alkotnak.

9. Ez a folyamat nemcsak egy-egy társadalmon belül, hanem regionális szinteken is érvényesül. Az Európai Unióban, de az Egyesült Államokban és az egész világban is zajlik a kettészakadási folyamat. A gazdag országok elszívják az erőforrásokat (profitrepatriálás, drágán és jól kiképzett, erős és fiatal munkaerő elszipkázása a periférián lévő országokból) a gazdag országok egyre szűkülő köréhez képest egyre inkább elsivatagosodnak, szegénnyé válnak, és megfosztatnak a hagyományos közösségi, jóléti megélhetési forrásoktól (nyugdíjalap, egészségügy, oktatás) leszakadnak a periférián lévők, a szegény országok.

10. Mindez, azzal egyenes arányban, ahogy a leszakadók életének fenntartása kerül veszélybe, egyre inkább súlyos konfliktusokhoz, viszályokhoz, háborúskodáshoz vezet. Megerősödnek az erőszakos, társadalomromboló, idegengyűlölő, rasszista, szélsőséges, neonáci, kommunista és anarchista politikai erők és pártok. Ez nyilvánvalóan senkinek sem érdeke, mert a háborúskodásban, a polgárháborúban a társadalom minden tagjának élete, a vagyonosaké, ideértve a gazdagokét is, veszélybe kerül.

II. A MEGOLDÁS: AZ EURÓPAI ALAPJÖVEDELEM

A probléma megoldását az európai alapjövedelem jelenti. Ennek összeg havi 200 euro, amely készpénzben, valamennyi európai tagállami állampolgársággal rendelkező állampolgárnak jár, attól függetlenül, hogy rendelkezik-e vagy sem munkahellyel, bejelentett lakhellyel, egyéb jövedelemmel (és annak mértékétől).

1. Az európai alapjövedelem forrásai

Az európai alapjövedelem forrása az Európai Unió költségvetése, melynek kiadásai így az európai tagállamok összesített bruttó nemzeti összterméke évi kb. 1 százalékáról 8-10 százalékára emelkedne. Mindehhez rövidtávon új, uniós adókat kell bevezetni. Ennek számos formája lehet, kezdve a

  • • pénzátutalásokat terhelő tranzakciós adótól
  • • az unión kívüi, alapjövedelmet bevezetni nem hajlandó országok termékeire kivetendő vámoktól
  • • az uniós országok közötti kereskedelem megadóztatásáig,
  • • az uniós ökoadóig
  • és a központi jövedelemszerzés más, pénzügyi, adó- és más szakértők, szakemberek által kidolgozandó bevételi forrásokig.

Mivel egyes jövedelemtulajdonosoknak rövidtávon jelentős pluszterheket jelent, az európai alapjövedelem terve feltehetően erős ellenkezést fog kiváltani, elsősorban a tehetősebb országok, vállalkozások és megtakarításokkal rendelkező polgárok részéről. Ezért a lehető legnagyobb alapossággal kell kidolgozni az európai alapjövedelem mellett szóló érveket.Meg kell győzni a jobb helyzetben lévő befektetőket, megtakarítókat, magánszemélyeket, vállalkozásokat, országokat, politikusokat, hogy ‒ bár rövid távon ők fognak többet fizetni ‒ hosszabb távon ők is haszonélvezői lesznek, nekik is kedvező hatásokkal jár az európai alapjövedelem bevezetése.

2. Miért európai szinten kell bevezetni az európai alapjövedelmet?

2.1. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem elvileg nemcsak európai, hanem tagállami, vagy akár világ szinten is bevezethető lenne. A világszintű bevezetés lenne a legideálisabb megoldás, mert az alapjövedelmet valamiből fedezni kell, az pluszpénzbe kerül. Márpedig, ha egy országban vezetik be, akkor az az adott ország költségvetési kiadásainak jelentős növekedésével jár. Így a többiek, legelsősorban a szomszédos országok, kihasználhatják a helyzetet versenyelőnyök szerzésére, és ez az adott ország gazdasági csődjét eredményezheti. A globális, világszintű bevezetéshez azonban jelenleg a megfelelő intézmények, de anyagi erőforrások sem állnak rendelkezésre.

2.2. A költségvetési kiadások 8-10%-ra emelkedése az Európai Uniónak is komoly problémát okozna. Nevezetesen azt, hogy gazdasági riválisaival szemben versenyhátrányba kerülne.

  • 2.2.1. Ugyanakkor, ez a probléma nem megoldhatatlan, mert
  • 2.2.1.1. Aki figyelemmel kíséri a Feltétel Nélküli Alapjövedelem-mozgalom fejlődését, az tudja, hogy számítani lehet arra: az Unióval párhuzamosan más fejlett és felzárkózó országok és régiók (Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, Kanada, Kína, Brazília) is eljutnak az európai alapjövedelem bevezetéséig, nagyjából vele egy időben, vagy annak vonzásában.
  • 2.2.1.2. Az Európai Unió elég gazdag és elég erős ahhoz, hogy a kiadások növekedésével kapcsolatos hátrányokat elviselje, illetve megfelelő védintézkedéseket vezessen be ellenük. Nyúlhat például a védővámok eszközéhez. A védővámokkal szerzett bevételeket fordíthatja részben az európai alapjövedelem kifizetésére, de arra is, hogy támogassa az alapjövedelem bevezetését az unióba exportáló fejlődő országokban.
  • 2.2.1.3. Az Európai Unió versenytársai a bruttó nemzeti össztermék kb. 30 százalékát osztják újra. Így az Európai Unióban az újraelosztási arány elsőről 8 %-ra növelése nem az Unió egészének okoz hátrányt, hanem csak egyes, gazdagabb uniós tagállamok igazságtalan versenyelőnyeit csökkenti. Nevezetesen azzal, hogy a ‒ világ más regionális nagyhatalmaihoz hasonlóan ‒ a gazdagabb régióknak itt is egyre nagyobb részt kell majd magukra vállalniuk a szegényebb régiók felzárkóztatásának terheiből. Más szóval: az Európai Unióban elérkezett a szociális Európa létrehozásának ideje. Mert az autópályák és vasútvonalak felépítésére és a főterek felújítására biztosított uniós források csak a homlokzat átfestésére alkalmasak, de nem csinálnak a gazdagoknak jó szabadkereskedelmi övezetből szociális Európát! Ahhoz, hogy ide eljussunk, érthetően és egyszerűen meg kell magyaráznunk az uniós polgároknak az európai alapjövedelem bevezetésének előnyeit.

3. Az európai alapjövedelem bevezetésének kedvező hatásai és előnyei

Az európai alapjövedelem, bár rövid távon a kiadások jelentős növekedését hozza, hosszú távon

  • • óriási bevételi többletet hoz magának az Európai Unió költségvetésének is, mert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a könnyűipar, közműszolgáltatások, tömegközlekedés stb. iránti kereslet növelésével biztosítja a kilábalást a gazdasági válságból, új munkahelyeket, és ezen keresztül újabb keresletet és jövedelemnövekedést hoz ezekben a szektorokban, ezáltal a tagállami és közösségi adóbevételeket is növeli
  • • jelentős mértékben tehermentesíti a tagállami költségvetéseket a szociális kiadásoktól, így valamennyi tagállam képes lesz, lehetőségei és forrásai függvényében tovább emelni saját nemzeti állampolgárai alapjövedelmének összegének, illetőleg ‒ ha polgárai úgy döntenek ‒ részorultságalapú szociális ellátásokra költeni azokat;
  • • egész Európában megszünteti a szegénységet és a mélyszegénységet
  • megteremti az európai állampolgár intézményét, az európai polgárok közötti szolidaritás tudatát és érzését.
  • megmenti az eurót, amennyiben csökkenti az északi, tehetős és a dél valamint keleti tagországok közötti jövedelmi szakadék mélyülését
  • megteremti annak lehetőségét, hogy a munkavállalók „helyben boldoguljanak”, természetes, adminisztratív akadályokkal nem járó gátat vet a ‒ centrumban lévő és a periférián elterülő országokban óriási szociális feszültségeket okozó ‒ tömeges munkaerő-vándorlásnak.

4. Az európai alapjövedelem igazságos

4.1 mert megteremti az európai társadalom alsóbb jövedelmi kategóriáihoz tartozó rétegei emberhez méltó életkörülményeinek feltételeit. 

4.2. visszaadja azt a “kölcsönt” az európai adófizetőknek, amelyet a 2008-ban elkezdődött világválság nyomán az Európai Unió az európai bankrendszer összeomlásának elkerülése érdekében az európai nagybankoknak, és ezen keresztül a megtakarítással rendelkező tehetősebb európai polgároknak nyújtottak. (Michel Barnier, volt uniós biztos szerint az európai bankrendszer megmentése 4.500 milliárd euróba került az európai adófizetőknek. Ez az összeg az éves uniós bruttó össztermék majd háromszorosa.)

Tetszik(0)Nem tetszik(0)

“Loppert Csaba: Miért van szükség az európai alapjövedelemre” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Kedves Loppert Úr!
    Ismeri Ön a gazdasági dinamika első főtételét?
    "A jövedelem nem választható el attól a ráfordítástól, amelynek során keletkezett."
    A feltétel nélküli alapjövedelem, mint fogalom is egy dilettáns elképzelés, hiszen a jövedelem definíciója:
    "A jövedelem a ráfordítás pénzben kifejezett értéke."
    Az FNA a gazdaságtan örökmozgója, ostoba, abszurd képtelenség. Zárt rendszerben egyszerűen nem létezik olyan forrás, amely a termelési kőrfolyamattól függetlenül felhasználható.
    Hogy értse, miről van szó:
    Az FNA támogatói gyakran érvelnek azzal, hogy a felesleges presztízs-beruházások költsége (is) lehetne az alapjövedelem forrása. Tegyük fel, hogy a kormány 10 milliárd forintot költ stadionok építésére. Ebből a pénzből 10 000 rászoruló számára lehetne évi 1 millió Ft-os (havi 83 333 Ft-os) "alapjövedelmet biztosítani. Mennyivel csökkentené ez rászorulók számát?
    Egyetlen fővel sem!
    Ugyanis - ha ezeket a stadionokat a kormány nem rendelné meg, 10 000 építő munkás nem építené fel, akkor ez a 10 000 építőmunkás elveszítené a munkáját, és a havi 83 333 Ft-os (évi 1 millió Ft-os) jövedelmét. Vagyis, az ilyen "átcsoportosítás" csak a rászoruló rétegen belül cserélné ki a jövedelmeket.
    Ugyan ez igaz általános értelemben is: ha a magas jövedelműek jövedelmét - például adó útján - csökkentenék, akkor ezek az emberek egy bizonyos termékmennyiséggel kevesebbet vásárolnának. Azok pedig, akik ezeknek a termékeknek az előállításából élnek, elveszítenék a munkájukat, és a jövedelmüket.
    Én szociáldemokrata beállítottságú vagyok, keresem a megoldást. De az ilyen dilettáns közgazdasági elképzelések ahhoz nem közelebb visznek, hanem távolabb kerülünk tőle.

    Tetszik(0)Nem tetszik(0)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.